A szegecselés egy olyan folyamat, amelyben egy fémhengert vagy csövet,-szegecsként-ismernek, és amelynek átmérője valamivel kisebb, mint az összeillesztendő munkadarabokban elő-fúrt furatok átmérője. A szegecset átvezetik a munkadarabokon, majd a két végét megütik vagy nyomás alá helyezik. Ez a művelet a fémoszlop (vagy cső) deformálódását és sugárirányú kitágulását okozza, miközben egyidejűleg mindkét végén "fejet" (vagy sapkát) képez, ezáltal megakadályozza a munkadarabok leválását a szegecsről. A munkadarabok szétválasztását megkísérlő külső erők hatására a szegecsszár és a fejek együttesen viselik a keletkező nyíróerőket, hatékonyan megakadályozva a munkadarabok szétválását.
A szegecselt kötés a nem -bontható, statikus csatlakozások-típusa, amelyet gyakran egyszerűen "szegecselésnek"- neveznek, és amely szegecseket alkalmaz két vagy több alkatrész (jellemzően fémlemezek vagy szerkezeti profilok) összekapcsolására. A szegecsek általában két fő kategóriába sorolhatók: üreges és tömör. A szegecselés leggyakrabban használt formája tömör szegecseket foglal magában. A tömör szegecskötéseket túlnyomórészt nagy terhelésnek kitett fém alkatrészek összekapcsolására használják, míg az üreges szegecskötéseket jellemzően vékony lemezek vagy kisebb terhelésnek kitett nem{6}}fém alkatrészek összekapcsolására használják.
A szegecselési folyamatokat alapvetően két típusba sorolják: hidegszegecselés és melegszegecselés. A forró szegecselés általában szorosabb kötést eredményez; azonban a szegecsszár és a furat fala között egy percnyi hézag marad, ami azt jelenti, hogy maga a szár nem járul hozzá közvetlenül a terhelés átviteléhez. Ezzel szemben a hidegszegecselés során a szegecsszár felboruláson (radiális táguláson) megy keresztül, hogy teljesen kitöltse a lyukat, ezáltal megszűnik a hézag a szár és a furat fala között. A 10 mm-t meghaladó átmérőjű acélszegecseket jellemzően 1000 és 1100 fok közötti hőmérsékletre hevítik melegszegecseléskor, a szegecsszárra kifejtett kalapácsoló erő átlagosan 650 MPa és 800 MPa közötti területegységenként. Ezzel szemben a 10 mm-nél kisebb átmérőjű acélszegecseket,{10}}valamint a színesfémekből, könnyűfémekből és nagy rugalmasságú{12}}ötvözetekből készült szegecseket általában hidegszegecselési módszerrel kötik össze.
A szegecselés elsődleges jellemzői közé tartozik a folyamat egyszerűsége, a csatlakozási megbízhatóság, valamint a kiváló rezgés- és ütésállóság. A hegesztéshez képest azonban a szegecselés számos hátránnyal jár: a kapott szerkezet nehezebb és terjedelmesebb; a szegecsfuratok 15-20%-kal csökkentik az összekapcsolt alkatrészek keresztmetszeti szilárdságát; a művelet nagy fizikai munkaintenzitást igényel és jelentős zajt kelt; és a termelés általános hatékonysága viszonylag alacsony. Következésképpen a szegecselés a gazdaságosság és a hézagtömörség szempontjából általában elmarad a hegesztéstől.
